TÖRTÉNELEM
A település eredeti, rövidebb
neve: Gergelyi, XII. századi eredetű, a Gergely keresztnévből származik. A falu
első említése egy 1343-as oklevélben található. A XVI. században egy időre
elnéptelenedett, de a XVII. században újratelepült. Ekkortól lakóinak többsége
evangélikus vallású. A település 1908-ban kapta mai, hosszabb nevét, hogy
megkülönböztessék a beregi Gergelyiugornyától.
A községben található a környék egyik legnagyobb
evangélikus temploma is.
Híres ősök közt említhetjük
Dr. Csoknyai Józsefet a „tanítók tanítóját”, aki tanulmányai után 21 évesen,
1927-ben a Marcalgergelyiben akkor működő iskola nevelője lett.
Szintén a híres ősök közt
említhető a községben 1900-ban született Szily László gépészmérnök, főiskolai
tanár is, aki közvetlen munkatársa volt Bláthy Ottónak, akivel közösen
foglalkoztak a szinkron gépek számításával. Számtalan tanulmányt írt, melyek
között a transzformátorok fejlődéséről szóló tanulmányáért 1942-ben
Zipernowszky Károly jubileumi díjjal jutalmazták.
A település történetében
szintén hírességként tartják számon Dr. Mohácsy Lajost, aki evangélikus
lelkészként ténykedett a községben. Tanulmányait Sopronban kezdte, majd tanult
a lipcsei, illetve a berlini egyetemeken is. Köze volt az 1908-ban létrehozott
önálló Kisgazdapárt megalakításához is.
Kulturális tradíciók között
említhetjük a szinte évente kétszer-háromszor megrendezésre kerülő véradást,
valamint a korábbi évek sikereitől függetlenül, a minden évben megtartott
nagysikerű falunapot.
Jelentős történelmi
hagyományokkal a község nem rendelkezik.
|